Milyen jelek utalhatnak az agyi vérkeringés lassulására?
Egy felmérés szerint annak ellenére, hogy a válaszok alapján a magyarok közel 90 százaléka tartja fontosnak az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, a legtöbben mégsem látnak összefüggést az ingerlékenység, a mentális kimerültség, a feledékenység és az agyi vérkeringés romlása között. Mely életkortól kezdődően kell számítanunk az agy vérkeringésének romlására és mikor érdemes olyan módszereket keresnünk, amelyekkel elkerülhető az agy vérellátásának további romlása?
Figyelmeztető jelek
Agyunk megfelelő működésének alapja, hogy a sejtek kellő mennyiségű oxigénhez, glükózhoz és más tápanyaghoz jussanak, amelyeket a vérkeringéssel jutnak el a sejtekhez. Annak ellenére, hogy agyunk tömege mindössze 2 százalékát teszi ki a teljes testtömegünknek, a szervezet számára rendelkezésre álló glükóz mintegy 50 százalékát, az oxigénnek pedig mintegy 20 százalékát az agy használja fel.
Az agyi vérkeringés romlása számos egészségügyi probléma forrása, ezen kívül több kórkép esetében is megfigyelték az agyi vérkeringés romlásának jelenlétét. Attól függően, hogy milyen mértékben és mennyi ideje jutnak az agy sejtjei a szükségesnél kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz, egyaránt kialakulhatnak:
- Kognitív zavarok, ami feledékenységgel és az általános problémamegoldó-képesség romlásával jár;
- Az idegsejtek pusztulásával járó neurodegeneratív betegségek (Parkinson-kór, Alzheimer-kór);
- Depresszió, vagyis régóta el nem múló kilátástalan hangulat;
- Különféle szorongásos zavarok, így például az, hogy konkrét, megfogható okok nélkül is folyamatosan szorongunk;
- Folyamatos fáradtság, amely akkor is jelen van, ha semmilyen fizikailag vagy mentálisan is megerőltető dolgot nem végeztünk.
Nagyon fontos tehát, hogy ha el akarjuk kerülni a fent felsorolt állapotok megjelenését, akkor 35-40 éves korunk körül mindenképp kezdjünk el odafigyelni az alábbi tünetekre, hiszen a közhiedelemmel ellentétben már a harmincas éveink közepétől kezdődően is megkezdődhet az agyi vérellátás romlása:
- Folyamatosan fennálló mentális kimerültség;
- Ok nélküli ingerlékenység;
- Gyengülő memória, állandósuló feledékenység;
- A koncentrációképesség látványos gyengülése;
- A döntéshozó képesség gyengülése, bizonytalanság a mindennapi élet megszervezésében;
- Egyre rendszeresebbé váló rossz hangulat vagy apátia.